Lylia Bloom: Ne ​mondd, hogy szeretsz

"Nem kell mindig mindent túl komolyan venni."

Sziasztok!
Az első megérzésemet félretéve elolvastam Lylia Bloom Ne mondd, hogy szeretsz című regényét. És milyen jól tettem! 

Fülszöveg:

Zora szeret láthatatlan lenni. Nem akar barátokat, nem akar senkit közel engedni magához, nem akar újból csalódni. Hosszú ujjú ruhák, erős smink és elutasító tekintet mögé rejtőzik, nehogy újra bízni kezdjen, aztán felfedezzék a múltját, és megint megbántsák. 

Dominik arra vágyik, hogy valaki végre őt lássa. Otthon csak az eredményeire figyelnek, míg az osztálytársai azt nézik, mennyire menő cuccai vannak, de egyetlen barátjának sem árulhatja el, milyen sokat jelent neki a rajzolás. 

Azonban mindkettejük számára van egy hely, ahol lazíthatnak, ahol önmaguk lehetnek, ahol talán végre találhatnak igazi barátokat: a tetoválószalon. Zora ősz óta recepciós ott, Dominik pedig felbukkan, mint reménybeli tetováló. Muszáj szóba állniuk egymással, kénytelenek meglátni a másik valódi arcát, és lassan közeledni kezdenek. 

Izgalmas regény az őszinteségről, az útkeresésről, és egy finoman kialakuló szerelemről.

Vélemény:


Imááááádtam!!!! :))))))

Amikor először olvastam a fülszövegét és láttam a borítóját őszintén nem nyűgözött le. Valami azonnali ellenszenvet váltott ki belőlem és nem akartam elolvasni.
Aztán jött a VP csoportos Lylia Bloom hét, amiben nyilván nem vettem részt, de sorra láttam a jobbnál jobb idézeteket és komolyan felkeltette az érdeklődésemet. Meg is rendeltem. Akkor már éreztem, hogy ez nekem tetszeni fog. De nem gondoltam volna, hogy ennyire! A Nyertes bűne okozta szenvedés után, pontosan ez kellett nekem! Tegnap elkezdtem és pár óra múlva be is fejeztem.

Ez a könyv egyszerre imádnivaló és érint komoly témákat. 

"Addig kell felelőtlennek lenni, ameddig lehet, különben azt veszed észre, hogy negyvenéves vagy, családod van, és hirtelen nem találod önmagad."

Túl rövid volt, szívesen olvastam volna még. 

Zora, Dominik és a többi pozitív karakter is szimpatikus, szerethető. 
Zora sok mindenen megy keresztül, mégis kitart és egy ténylegesen szerethető karakter, bár sokat bizonytalankodik és csinál olyanokat/őrlődik olyanokon, amik általában idegesítenek. Nála elnéztem, mert teljesen valós hozadéka a gyerekkori tapasztalatainak.
Dominik szintén nagyon szerethető karakter. Beleszerettem.
Bár a szülő problémájuk hála az égnek távol áll tőlem, mégis teljesen bele tudtam magam élni a történetbe. 

A szerelmi szál irtó aranyos és szenvedélyes egyszerre. Imádtam! 

"Legszívesebben örökre itt maradtam volna. Az ölelésében, a csókjával, miközben megszűnik körülöttem a világ. Eltűnt a múltam és nem számított a jövő, mert csak ezt a pillanatot akartam." 

A hangulata csodás. Végig mosolyogtam tulajdonképpen. 

Nem szenvednek, nem értik félre egymást, őszinték. Annyival több ez a regény, mint amire számítottam! 

A tetoválószalon számomra teljesen új helyszín, de beleszerettem. A társaság ott tipikusan az, amibe mindenki bele akarna tartozni. Nagyon szívesen tudtam volna meg róluk többet. Sokkal több van még ebben a történetben úgy érzem, mint amennyit leírt ebben a rövidke könyvben. 

"– Mindenkinek joga van úgy kinézni, ahogy akar, nem szólhatnak bele mindenbe."

Egyetlen dolog amitől nem vagyok elájulva az a borító. Meg a tisztázatlan dolgok. Számomra elég egyértelmű mire gondol Krisz mindig az utalgatással a szüleikre, de zavart egy kicsit, hogy nem tisztázták rendesen. Azóta az a nagy öröm írt, hogy a modern technika segítségével beszéltem az írónővel. Vííí. <3 A lényeg, hogy kiderült, hogy ez tisztázódik egy ingyenesen elérhető novellában, ami Krisz szemszögéből van írva(http://aranymosas.konyvmolykepzo.hu/lylia-bloom-ne-mondd-hogy-higgyek-9999.html). Gyorsan el is olvastam és tényleg. Valamint azt is mondta, amit már valószínüleg mindenki más tudott, aki olvasta a könyvet, kivéve én, hogy most írja a fiúk könyveit. Így még olvashatok róluk!!! Naaagyon megörültem ennek. :DDD

"Nekem a rajz az egyetlen kikapcsolódás. Ellazít, kiűzi a fejemből a gondokat és a megfelelési kényszert. Amikor rajzolok, nem léteznek elvárosok. Ez a tökéletes világ."

Összegezve a borítón kívül mindenestül imádtam! Ajánlom jó szívvel mindnekinek! Megmelengetí a szíved. Komolyan, most is itt ülök és mosollyal az arcomon ölelgetem :D. Kedvenc lett.
Ui.: nagyon tetszettek a könyves, filmes, zenés utalások, részek, én is nagy Maroon5 rajongó vagyok és a Locked away tényleg illik Zorához „If I'd show you my scar, if I couldn't be strong, tell me honestly, would you still love me the same?”

10/10
Olvasd el!

Képek: 1.Instagram saját 
többi: Pinterest